Szolnok, Tiszaliget, csendes nyáreste, teaház... a versek és mi.
Az ember szinte menekül a mélységtől. Gondosan beosztja idejét - dolgozik, tanul, játszik, napisajtó, msn, virtuális kapcsolatok ápolása - és kitölt minden gondolkodásra való fél órát valami felszínessel. Pedig vannak kérdései, vannak gondolatai, és van igénye a mélységre. Megpróbálunk verssel, zenével, képekkel mélyebbre tekinteni...
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély."
(József Attila: A Dunánál)
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély."
(József Attila: A Dunánál)
1 megjegyzés:
rakjuk ki hírnek a JézusMátrix-ot, feltéve ha lesz! Jézus a kamera előtt? Ki hogy látta? Ki hogy játszotta? Szavazz a kedvenc Jézus filmre!
Megjegyzés küldése